A SZABADSÁG KIADÁSÁVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB AUSZTRIAI TUDNIVALÓK

Szabadnapokra vonatkozó legfontosabb szabályok Ausztriában

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy nyugati szomszédainknál nincs egységes „munka törvénykönyve”. A szabadnapokkal kapcsolatos előírásokat a szabadságtörvény (Urlaubsgesetz) tartalmazza. Ausztriában a munkavállalók éves alapszabadsága nem napokban, hanem hetekben, pontosabban 5 hétben van meghatározva (25 év munkaviszony után ez 6 hétre emelkedik). Ez az 5 hét szabadság nem naptári évre, hanem a belépés dátumától egy évig tartó időszakra (=Urlaubsjahr/Arbeitsjahr, azaz „munkaügyi év”) vonatkozik. Az 5 hét átszámítása szabadnapokra következőképpen történik: heti 5 munkanap esetén 5×5=25, heti 3 munkanap esetén 3×5=15, heti 1 munkanap esetén 1×5=5 szabadnap egy munkaügyi évre stb.

A szabadság alapesetben kizárólag közös megállapodás útján adható, illetve vehető ki, ennek során mindkét félnek figyelembe kell venni a másik érdekeit is. A szabadnapok 3 év alatt évülnek el. A munkaviszony végén a ki nem vett, és még el nem évült szabadnapokat ki kell fizetni (Urlaubsersatzleistung).

Fontos tudni, hogy a szabadnapokra irányuló jogosultság a részmunkaidős munkavállalókra is ugyanúgy vonatkozik, mint a teljes munkaidőben dolgozókra. Tehát ugyanannyi nap szabadság jár annak, aki heti 5 napon dolgozik napi 2 órát, mint aki heti 5 napon dolgozik napi 8 órát.

Különleges szabadnapok

A bevezetőben hivatkozott cikkünkben részletesebben is tárgyalt ágazati kollektív szerződések sok esetben tartalmaznak az alapszabadságon túl további kivehető szabadnapokat. Ezek például a fontos családi eseményekhez kötődnek.

További különleges szabadnap a korábban evangélikus ünnepnek minősülő nagypéntek (Karfreitag). A nagypéntek 2019 márciusa óta már a korábban „privilegizált” egyház hívei számára sem munkaszüneti nap. Ehelyett azóta úgynevezett „személyes ünnepnapról” beszélünk. Ez lényegében egy egyoldalúan kivehető rendes szabadnap, amelyhez nem szükséges a munkaadó hozzájárulása. Szükséges viszont egy írásos, eredeti aláírással ellátott nyilatkozat a munkavállaló részéről. A nyilatkozatot legalább 3 hónappal a szabadnapként “kivenni kívánt nagypéntek” előtt (2021-ben tehát 2021. január 2-ig) át kell adni a munkaadónak.

Amennyiben a munkaügyi évenkénti 2×1 hét fizetett ápolási távollét (Pflegefreistellung) időkerete kimerült, és a munkavállaló 12 év alatti beteg gyermeke igazoltan ápolásra szorul, a munkavállaló az ápolás idejére egyoldalúan vehet ki rendes szabadságot (az aktuális munkaév még fel nem használt szabadnapjai terhére).

Gyakorlati tippek munkaadóknak

Mint láthattuk, a szabadnapokra vonatkozó legfontosabb szabályok Ausztriában részben eltérnek a magyarországi szabályozástól. Vannak további gyakorlati jelentőségű tudnivalók, amikkel nem árt tisztában lennünk, ha osztrák cégként, vállalkozóként munkavállalókat foglalkoztatunk. Ilyen többek között a szabadnapok megelőlegezése (Urlaubsvorgriff), vagy a szabadság pénzben való megváltása a munkaviszony alatt (Urlaubsablöse). Utóbbiról azt kell tudni, hogy tilos. A szabadság megelőlegezése, azaz a „túlvett szabadság” alapvetően nem tilos, azonban a szabadnapok előrehozott felhasználását mindenképpen érdemes írásos megállapodás formájában engedélyezni a munkavállaló részére. Az előrehozott szabadság engedélyezése a munkaadó számára jelentős kockázatot hordoz magában arra az esetre nézve, ha a munkaviszony a megelőlegezett szabadság keletkezése előtt véget ér, ugyanis a visszafizettetés lehetőségei erősen korlátozottak.

További információk német nyelven:

https://www.wko.at/service/arbeitsrecht-sozialrecht/Urlaubsanspruch.html