AZ OSZTRÁK BUAK

A BUAK rövidítés az osztrák építőipari munkavállalók szabadság- és végkielégítéspénztárát takarja. Akik még nem hallottak róla, bizonyára felteszik a kérdést, hogy mi fán terem egy ilyen “szabadságpénztár”? Milyen célt szolgál, milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár? Röviden összefoglalva a BUAK, illetve a működése alapjául szolgáló hasonló nevű törvény, a BUAG az építőiparra jellemző bizonytalansági tényezőkből (pl. fluktuáció, időjárás stb.) származó hátrányok kiküszübölése végett jött létre. Előírásai nemcsak az osztrák munkaadókra és munkavállalókra, hanem az Ausztriába irányuló építőipari kiküldetésre (és munkaerő-kölcsönzésre) is vonatkoznak. A BUAK oldalán minden fontos információ megtalálható, a kiküldetésre vonatkozó tudnivalók és nyomtatványok egy része magyarul is elérhető. A kiküldetés esetén alkalmazott szabályok némiképp eltérnek az osztrák munkaadók esetében alkalmazott előírásoktól. Ebben a cikkben a kiküldetésre vonatkozó tudnivalókat gyűjtöttük össze.

Kiküldetés esetén az első bejelentkezés a BUAK-ba a ZKO3 jelentéssel együtt történik meg. Amennyiben a kiküldetés egy hónapnál tovább tart, minden további hónapra vonatkozóan az ún. eBUAK portálon kell lejelenteni a kiküldött dolgozók adatait. A szabadságpénztárba a BUAG hatálya alá eső munkaadóknak járulékokat (Zuschlag) kell befizetniük. Ezekből a járulékokból kerül kifizetésre a munkavállalók által kivett szabadságra járó munkabér és időarányos szabadságpénz (Urlaubsgeld). A járulék összege az adott ágazat kollektív szerződés szerinti bérétől függ, összege átlagosan napi 35 és 45 euro között van.

Szabadnapok felhasználása

Amennyiben a munkavállaló a kiküldetés alatt, illetve az azt követő 6 hónapon belül szabadságot vesz ki, a szabadnapokra járó bért a BUAK fizeti ki a dolgozónak. A szabadnapokat fel kell tüntetni a jelenléti íven, és le kell jelenteni a BUAK-nak az eBUAK portálon keresztül. A munkaadónak be kell nyújtania egy kérvényt a BUAK-hoz. A szabadságpénztár ez alapján fizeti ki a munkavállaló részére a nettó járandóságot. Az összeg alapján esedékes tb járulékot a BUAK a magyar NEAK-nak utalja, az szja-t pedig az osztrák Finanzamtnak. Ez visszaigényelhető, amennyiben nem Ausztriában fizetendő az szja (Lohnsteuer) az adott munkavállaló után. A kifizetést követően mind a munkaadó, mind a munkavállaló kap egy elszámolást a kifizetésekről. A havonta a munkaadónak megküldött, illetve az eBUAK portálon letölthető „Zuschlagsverrechnungsliste” nevű dokumentum tartalmazza a kivehető szabadnapok számát is. Ez a munkavállaló által ledolgozott időktől, illetve a munkaadó befizetéseitől függ. A kivett szabadnapokra BUAK járulékot sem kell fizetnie a munkaadónak, azt is a BUAK vállalja át.

Szabadságmegváltás

Ha a munkavállaló nem vesz ki szabadságot a kiküldetés alatt, illetve az azt követő 6 hónapon belül (vagy nem az összes kivehető szabadnapot veszi ki), a ki nem vett szabadság pénzben megváltható. Ez esetben a szabadságmegváltásra (amely ugyanúgy tartalmazza a kivehető, de ki nem vett szabadnapokra járó bérösszeget a szabadságpénz arányos részével együtt) vonatkozó igénylést kizárólag a munkavállaló nyújthatja be a BUAK-hoz, és elszámolást is csak ő kap a kifizetett összeg(ek)ről. Az igénylés benyújtására a kiküldetést követő 6 hónap letelte után van lehetőség, amennyiben a munkavállaló akkor már nem áll a BUAG hatálya alá tartozó jogviszonyban. A járulékokat a BUAK itt is elutalja a megfelelő szerveknek.

Mely tevékenységi körökre vonatkozik a BUAG?

Ebben a táblázatban megtalálhatók a BUAK köteles tevékenységi körök, és a hozzájuk tartozó kollektív szerződések is. Bizonyos “vegyes szakmák” esetében csak bizonyos munkálatok végzése esetén kell alkalmazni a BUAG szabályait. Ilyen például a festő (Maler) tevékenységi kör. A belső terekben végzett festő-mázoló tevékenység nem BUAK köteles, azonban a külső homlokzaton végzett munka a BUAG hatálya alá tartozik.