KIKÜLDETÉS MAGYARORSZÁGRÓL AUSZTRIÁBA - Confinium

KIKÜLDETÉS MAGYARORSZÁGRÓL AUSZTRIÁBA

A határon átnyúló munkavégzés kérdései sok magyar céget érintenek. Legutóbbi munkaügyi cikkünkben kitértünk arra, hogy az úgynevezett osztrák bér- és szociális dömping (Lohn- und Sozialdumping) elleni küzdelem jegyében minden egyes Ausztria területén dolgozó munkavállaló meg kell, hogy kapja a rá vonatkozó kollektív szerződésnek megfelelő bért. Ez nemcsak egy osztrák cég által Ausztriában, hanem egy magyar cég által ausztriai kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalókra is érvényes. Bizonyos ágazatokra pl. a fuvarozók speciális szabályok vonatkoznak. Ezen felül az építőipari cégek, illetve az általuk kiküldött dolgozók esetében a BUAG előírásait is alkalmazni kell.

Mikor beszélünk (EU-n belüli) külföldi kiküldetésről?

Ha a munkáltató által kötött szerződés teljesítése érdekében a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltaktól eltérően ideiglenesen, munkavégzés céljából egy másik tagállamba küldik. A magyar és a közösségi társadalombiztosítási szabályok pedig további feltételek teljesülése esetén alkalmazzák a kiküldetés kifejezést.

Társadalombiztosítás

Kiküldetés esetén a társadalombiztosítást a 883/2004/EK rendelet szabályozza, erről részletes információ magyar nyelven a NEAK honlapján található. A rendelet alapján a kiküldött magyar munkavállaló az ausztriai kiküldetés ideje alatt is Magyarországon marad biztosított, ha az ausztriai munka várható ideje nem haladja meg a 24 hónapot. Ennek az időtartamnak a meghosszabbítása lehetséges. A kiküldetés alatti magyarországi biztosítási jogviszony további feltétele, hogy ne olyan munkavállaló felváltására küldjék ki, akinek kiküldetési ideje lejárt. A Magyarországon fennálló biztosítás az A1-es nyomtatvánnyal igazolható. Ezt a NEAK-nál (OEP) lehet igényelni. Az A1 jelű igazolás kiadásának egyik fontos feltétele, hogy a munkáltatónak belföldön jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. Továbbá a munkavállalónak a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak kell lennie.

Személyi jövedelemadó

Az úgynevezett adóügyi illetőség és a jövedelemadó-fizetés országának meghatározása egy bonyolult szabályrendszer alapján történik, amelyet a NAV honlapjáról letölthető (2020. február 5-én közzétett) információs füzet  segítségével ismerhetünk meg közelebbről. Összefoglalva és leegyszerűsítve elmondható, hogy egy magyar munkaadó által ausztriai kiküldetésben foglalkoztatott magyar munkavállaló abban az esetben fizet a munkabére után a kiküldetés ideje alatt is Magyarországon személyi jövedelemadót, amennyiben az adott naptári évben nem több mint 183 napot tartózkodik Ausztriában. 183 nap felett Ausztriában kell a munkabér után a jövedelemadót (Lohnsteuer) befizetni a kiküldetés idejére. Ennek elszámolásában és adminisztratív lebonyolításában előzetes tanácsadást követően irodánk készséggel áll rendelkezésre.

Bejelentési és adminisztratív kötelezettségek

A munkaadónak ausztriai kiküldetés esetén kimondottan a kiküldetéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettségei is vannak. A kiküldetést az úgynevezett ZKO3 formanyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentés online történik. A bejelentésben szerepeltetni kell a kiküldetés ideje alatt fizetett bért is, amelynek alapja minden esetben kötelezően az osztrák ágazati kollektív szerződés! A kiküldetés alatt bekövetkező változásokat is jelenteni kell. Figyelem: EU-n kívüli állampolgárok Magyarországról történő ausztriai kiküldetéséhez munkavállalási engedély is szükséges!

A bejelentésben meg kell jelölni azt a helyet, ahol a kiküldetéssel kapcsolatos dokumentumok egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén betekintésre rendelkezésre állnak. Ez az esetek többségében a külföldi munkavégzés helyszíne. Az ellenőröknek kötelezően bemutatandó dokumentumok az alábbiak:

– ZKO3 bejelentés kinyomtatott, magyar munkaadó által aláírt, lepecsételt példánya

– a kiküldött munkavállalók A1-es igazolásai

– a kiküldött munkavállalók munkaszerződése német (vagy angol) nyelven

– a munkaszerződéshez kapcsolódó kiküldetési megállapodás német nyelven

– a kiküldetés idejét magába foglaló magyarországi bérjegyzék(ek), bérátvételi igazolások német nyelven

– munkaidő feljegyzések német nyelven

– szakmunkások képesítési igazolásai német nyelven

– a magyar munkaadó és az osztrák megbízó között megkötött szerződés német nyelven

– a magyar munkaadó határon átnyúló szolgáltatási engedélye

– nem EU-s állampolgárok magyarországi munkavállalási, valamint tartózkodási engedélye

Érdemes a fentiekre fokozottan ügyelni, mivel a bemutatandó dokumentumok hiányossága bírságot vonhat maga után!

 A kiküldetés nem munkaerő-kölcsönzés!

A fenti kijelentésnek nagy jelentősége lehet egy hatósági kontroll alkalmával. Ennek során az ellenőrök számára rendelkezésre álló információk és dokumentumok (ebbe beletartoznak például a munkavállalókkal és a megbízóval folytatott elbeszélgetés során elhangzottak is!) alapján, amennyiben az ellenőrök megítélése szerint a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó kritériumok túlnyomórészt teljesülnek, átminősíthetik a kiküldetésként bejelentett munkavégzést munkaerő-kölcsönzéssé. Ezt azért érdemes elkerülni, mivel a munkaerő-kölcsönzésre a kiküldetéstől eltérő, annál összetettebb és szélesebb körű előírások vonatkoznak, amelyek utólagos teljesítése költséges lehet. Fontos tudni, hogy az átminősítés szempontjából sokkal inkább az ellenőrök által tapasztalt „gyakorlat”, mintsem az együttműködés szerződésben dokumentált formája a mérvadó. Tehát hiába mutatnak be a felek egy vállalkozási szerződést, ha az ellenőr a helyszínen a munkaerő-kölcsönzés ismérveit látja teljesülni.

A munkaerő-kölcsönzés fontosabb ismérvei a kiküldetéssel szemben:

– túlnyomórészt az osztrák cég eszközeivel és anyagaival kerül kivitelezésre a munka

– az elvégzett munkáért a felelősséget és a gazdasági kockázatot az osztrák megbízó viseli

– nem jön létre az osztrák megbízó eredményeitől elkülöníthető, attól lehatárolható produktum (pl. egy épület vagy épületrész, amelynek létrehozását a magyar cég szerződésben vállalta)

– a magyar cég dolgozói beintegrálódnak a megbízó osztrák cég szervezetébe (a megbízó cég által előírt munkaidő és munkarend szerint dolgoznak, érvényesek rájuk a megbízó cég munkaügyi szabályai, alá-fölérendeltség az osztrák cég és az magyar munkások között, az utasításokat az osztrák cégtől kapják stb.)

– a megbízó és a kiküldő cég termék- illetve szolgáltatási profilja azonos



Vélemény, hozzászólás?