JOBB FÉLNI MINT MEGIJEDNI – AVAGY HOGYAN KERÜLHETJÜK EL A HORRIBILIS MUNKAÜGYI BÍRSÁGOT OSZTRÁK MUNKAADÓKÉNT?

Mit takar a bér- és szociális dömping elleni törvény (LSD-BG)?

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy Ausztriában rendkívül komolyan kell venni a kollektív szerződések előírásait. Ebbe beleértendő a bérezési besorolás (Einstufung) és az ágazati minibérek betartása is. Az osztrák kormány első alkalommal 2011-ben érezte szükségét a munkaerő-piacát védő jogi keretfeltétel-rendszer létrehozásának. Ebben az évben oldották fel ugyanis a 2004-ben csatlakozott tagállamokra vonatkozó uniós munkaerő-piaci korlátozásokat. Ezt követően várható volt a külföldi munkaerő Ausztriába történő beáramlása. Az új bér- és szociális dömping elleni szabályozással kívánták megakadályozni a foglalkoztatás és bérezés terén elkövetett visszaéléseket. Összességében elejét próbálták venni a kedvezőtlen folyamatok felerősödésének az osztrák munkaerő-piacon.

Ekkor és ezzel indult útjára az úgynevezett bér- és szociális dömping (Lohn- und Sozialdumping) elleni intézményesített küzdelem. Ennek lényege, hogy súlyos szankciókat, jelentős összegű közigazgatási bírságot von maga után, ha egy Ausztria területén dolgozó osztrák vagy külföldi munkavállaló nem kapja meg legalább a rá vonatkozó, kollektív szerződésnek megfelelő bért. Ezek a szabályok egy másik országból Ausztriába irányuló kiküldetés és munkaerő-kölcsönzés esetére is érvényesek! (A kiküldetés témakörével egy másik cikkünk foglalkozik részletesebben.) A kiszabható büntetéseket a törvény 25 §-tól 35 §-ig terjedő paragrafusai tartalmazzák.

A „bérdömping” kifejezés tulajdonképpen alulbérezést jelent. Arra az esetre vonatkozik, amikor a munkaadó nem fizeti meg a munkavállalónak előírás szerint járó bért és további kötelező bérelemeket (pl. 13., 14. havi fizetés, túlóra- és egyéb pótlékok stb.). A „szociális dömping” a bér alapján fizetett társadalombiztosítási (pl. nyugdíj) járulékok, illetve alapok alulbérezésből következő jogtalan megkurtítását takarja.

A törvény szövege magyarul itt érhető el. (A fordítást nem mi készítettük, annak helyességéért felelősséget nem vállalunk.) A törvény ezen 2017. januári változatához képest jelentősebb módosítás 2017 júniusában, a fuvarozó szektort érintő kiküldetési bejelentési kötelezettségek egyszerűsítése vonatkozásában történt. További módosításokra többek között a közigazgatásban időközben bekövetkezett szervezeti névváltozások miatt került sor. Ezek a módosítások a törvény jelenleg hatályos tartalmi elemeit nem érintik döntő mértékben.

Ki és hogyan ellenőrzi az LSD-BG törvény betartását?

Az osztrák munkaadók ellenőrzését – 2020 előtt GPLA, jelenleg PLAB vagy PLB – az adóhatóság és az egészségbiztosító szerv végzik. A PLB (Prüfdienst für Lohnabgaben und Beiträge) rövidítés jelentése: munkabér után fizetendő adók (személyi jövedelemadó – Lohnsteuer, családpolitikai járulékok – DB és DZ, munkaadók helyi adója – Kommunalsteuer) és társadalombiztosítási járulékok ellenőrzése.

Minden munkaadót ellenőriznek, legfeljebb 5 évente. A vizsgálatra ennél hamarabb, továbbá bejelentés, illetve megalapozott gyanú alapján is sor kerülhet. Az ellenőrzés során elsősorban a foglalkoztatást és bérszámfejtést érintő dokumentumok (bérjegyzékek, munkaidő-feljegyzések, munkaszerződések, útiköltség-térítésre vonatkozó dokumentáció, kifizetési igazolások stb.) alapján állapítják meg, hogy be lettek-e tartva a bejelentési, bérfizetési és egyéb kötelezettségek, valamint hogy a megfelelő összegű adók és járulékok lettek-e befizetve.

A vizsgálathoz a bérszámfejtés adatain kívül rendelkezésre kell állnia minden, a bérek elszámolásához és a foglalkoztatáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó dokumentumnak. Így például sok esetben be kell mutatni a könyvelési bizonylatokat, megbízási szerződéseket is. A munkaidő-feljegyzések nem megfelelő vezetése, a túlórapótlékok elmaradása, a kollektív szerződés előírásainak be nem tartása az ellenőrzés során sok kellemetlen percet tud okozni. A mulasztások a bérkorrekción, valamint az alulbérezés miatt kiszabott bírságon túl jelentős, utólagos adó- és járulékterhet eredményezhetnek.

Érdemes tudni

A 13. és 14. havi bérre vonatkozó alulbérezés csak akkor áll fenn, ha azok az adott naptári év december 31-ig nem kerülnek kifizetésre. Nem szabható ki bírság alulbérezés miatt abban az esetben, ha a megfelelő bér utólag, de az illetékes hatóság vizsgálatát megelőzően kifizetésre kerül. Továbbá nem szabható ki bírság abban az esetben sem, ha az alulbérezés vagy a munkaadónak felróható gondatlanság csekély mértékű, és a megállapított alulbérezés a hatóság által megszabott határidőn belül korrigálásra (azaz a megfelelő bér utólag kifizetésre) kerül.

A dolgozó is számon kérhet

A hatósági PLB ellenőrzésen kívül más úton-módon is következményeket vonhat maga után egy esetleges alulbérezés vagy egyéb munkajogi szabálysértés. Saját jogaik érvényesítését a munkavállalók maguk is kezdeményezhetik – és az Ausztriában dolgozók ezt gyakran meg is teszik. Ausztriában a munkavállalónak nem minden esetben szükséges ügyvédet megbíznia vagy bírósághoz fordulnia, amennyiben érvényesíteni szeretné a kollektív szerződésben, valamint különböző rendeletekben és törvényekben biztosított jogait és bérigényét. Az intézményesített érdekvédelem keretében a munkavállalók jogait a Munkavállalók Kamarája (Kammer für Arbeiter und Angestellte) hivatalból segíti érvényre jutni. Erről egy másik írásunkban olvashatnak részletesebben.