CSEKÉLY MÉRTÉKŰ (“GERINGFÜGIG”) FOGLALKOZTATÁS
- 2020.09.03.
- Posted by: Ódor Adrienn
- Category: Munkajogi tudnivalók
A csekély mértékű, vagy németül “geringfügig” foglalkoztatás Ausztriában a részmunkaidős munkavégzés egy speciális formája. A “csekély” mérték több vonatkozásban is jellemzi ezt a foglalkoztatási formát. Az egyik a ledolgozott órák száma, a másik pedig a bér. Emellett a járulékok összege is csekély, hiszen a legtöbb esetben mindössze egy 1,2 %-os balesetbiztosítási járulékot és egy 1,53 %-os előtakarékossági pénztári (Vorsorgekasse) járulékot kell fizetni az ilyen alkalmazott után. Nagyon fontos kiemelni, hogy ezzel a munkaviszonnyal nem jár egészség- és nyugdíjbiztosítás! Erről a dolgozónak saját magának kell gondoskodnia. Amennyiben nincs a csekély mértékű munkaviszonya mellett másik, tb-s jogviszonya, akkor magyarországi állandó lakhely esetén Magyarországon fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2020-ban 7710 Ft). Ha pedig Ausztriában van az állandó lakhelye, akkor a munkavállalónak lehetősége van Ausztriában az úgy nevezett saját biztosításra (Selbstversicherung).
A csekély mértékű foglalkoztatás esetén a havi bér felső összeghatára 2020-ban 460,66 euro (2021-ben előreláthatólag 475,86 euro). Sokan kérdezik, hogy heti hány órát jelent a “geringfügig” foglalkoztatás Ausztriában? Mivel Ausztriában nincs egységes minimálbér, illetve minden ágazatban más-más kollektív szerződés szabályozza a munkaviszonyt, ezért a csekély mértékű foglalkoztatásnál a munkaórák maximális száma az adott kollektív szerződésben meghatározott bérektől függ. Magasabb bérkategória értelemszerűen alacsonyabb óraszámot fog eredményezni. Nagy általánosságban elmondható, hogy heti 8-10 óra fér bele ebbe a foglalkoztatási típusba.
Milyen jogai vannak egy “geringfügig” alkalmazottnak?
A “geringfügig” alkalmazottat ugyanúgy megilletik a munkaviszony megszüntetésére, 13. és 14. havi fizetésre, keresőképtelenség esetén a bér továbbfolyósítására, a szabadságra vonatkozó szabályok, mint az összes, kollektív szerződés által szabályozott előírás. Amire azonban nem jogosult a csekély mértékben foglalkoztatott munkavállaló, az az osztrák munkanélküli segély.
Érdemes még kitérni arra, hogy csak abban az esetben beszélünk csekély mértékű foglalkoztatásról, amennyiben a fenti összeghatár egy teljes hónapra vonatkozik. Tehát attól még nem lesz valaki “geringfügig” munkavállaló, ha azért keres legfeljebb 460 eurot egy hónapban, mivel hónap közben lépett be, vagy éppen lépett ki. Itt mindössze arról van szó, hogy a bérének az időarányos részét kapja az adott hónapban. Ilyen esetben természetesen járulékköteles a bér.
Bővebb információ:
https://www.gesundheitskasse.at/cdscontent/?contentid=10007.821071&viewmode=content
Üdvözlöm! Mivel a geringfügig jogviszonnyal nem jár egészség biztosítás, akkor munkakeptelenseg esetén kinek, és mi alapján kell folyósítani a bért munkahelyi baleset miatti keresőképtelenseg esetén?
Kedves Tímea! A bért a gerginfügig munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknak is tovább kell folyósítani igazolt keresőképtelenség esetén.
Kedves Adrienn! Köszönöm válaszát, további kérdésem lenne a geringfügiges munkahelyi balesettel kapcsolatban. Tavaly áprilisban bokatörés miatt 3 hónapig nem tudtam dolgozni. A kórházi ellátásért természetesen nem kellett fizetnem, illetve egyértelmű hogy táppénzre sem voltam jogosult. Viszont ha jól értem, erre az idöszakra kellett volna kapnom fizetést. Ha így van, mivel nem kaptam, utolag hova fordúlhatok? Valaszát előre is köszönöm.
Kedves Tímea! Ilyen esetben mielőbb az Arbeiterkammerhez kell fordulni, mivel a legtöbb esetben néhány hónapos jogvesztő határidőt tartalmaznak az ágazati kollektív szerződések, és ennek letelte után már sajnos nem lehet jogi úton érvényesíteni ezeket a jogokat.
Kedves Adrienn! Nagyon szépen köszönöm a válaszát. Minden jót kívánok.