BETEGSZABADSÁG AUSZTRIÁBAN

Keresőképtelenség Ausztriában a munkaadó szemszögéből

Minden munkaadó ismeri a szituációt: a munkavállalója telefonál vagy ír egy sms-t, hogy másnap vagy aznap nem tud menni dolgozni, mert lebetegedett, esetleg baleset érte. Ezzel a dolgozó tulajdonképpen teljesítette is a kötelességét. Nézzük meg, mit kell ilyen esetben tudni osztrák munkaadóként! A betegszabadság Ausztriában az egyik legösszetettebb munkajogi és bérelszámolási esemény. Javasolt első körben kérni a dolgozótól egy orvosi igazolást vagy ambuláns kezelőlapot. Az orvosi igazolás tartalmazza a keresőképtelenség kezdetét, várható végét és típusát (betegség, szabadidős vagy munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés). Az igazolást minden egyes esetben külön kérni kell a dolgozótól, csak így lesz köteles azt bemutatni. Amennyiben az első igazolás nem tartalmazza a betegállomány vége dátumot, érdemes egy második igazolást is bekérni, amin a vége dátum is szerepel.

Ausztriában a betegszabadság alatt nem táppénzről, hanem a bér továbbfolyósításáról (Entgeltfortzahlung, Krankenentgelt) beszélünk. Betegség és szabadidős baleset esetén a munkaviszony első évében összesen 6, a második évtől kezdődően évente (nem naptári, hanem munkaügyi év!) összesen 8 hétig a munkáltató köteles a bért továbbfizetni a lejelentett, illetve igazolt keresőképtelenség(ek) idejére. Ezt követően pedig még összesen 4 héten át köteles a bér 50 %-át továbbfolyósítani. Az 50 %-os bért az egeszségbiztosító egészíti ki Krankengeld formájában. A továbbfolyósított bér magába foglalja az alapbért plusz a változó bérelemek (pótlékok, jutalékok) átlagolt összegét. A 6/8+4 hetes keret kimerülését követően kizárólag a kassza folyósít a betegnek meghatározott ideig. Új munkaügyi év kezdetekor újra életbe lép a 6/8+4 hetes keret. Munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén ezen felül, ill. ettől eltérő bérfolyósítási keretekre jogosult a munkavállaló. Tartós betegség esetén továbbfolyósított bér után a munkáltató támogatást igényelhet az AUVA-tól.

Mi a következménye az igazolatlan távolmaradásnak?

Előfordulhat, hogy a dolgozó nem jelenik meg a munkahelyén, és egyidejűleg elmulasztja bejelenteni a keresőképtelenségét. Tudni kell, hogy ez első alkalommal nem vonhat maga után automatikusan azonnali elbocsátást. Az ilyen mulasztás jogszerű következménye: a dolgozó 3 nap türelmi időt követően a távollét első napjától a betegállomány jelentéséig elveszíti jogosultságát a bér továbbfolyósítására. Ezek a bérfizetés nélkül betegállományban töltött napok is csökkentik a 6, 8, illetve 4 hetes keretet. Súlyos gondatlanság (pl. ittas vezetés vagy extrém sport űzése következtében elszenvedett baleset),  valamint szándékosság (pl. esztétikai műtét) esetén nem jár továbbfolyósított bér a keresőképtelenség idejére.

A keresőképtelenséggel kapcsolatos információkat és igazolásokat mindenképpen haladéktalanul javasolt továbbítani a bérszámfejtőnek. Ügyfeleink további kérdések – pl. munkaviszony megszüntetése betegség alatt, kollektív szerződések betegszabadságra vonatkozó speciális rendelkezései, megbetegedés szabadság alatt, ünnepnapok és betegállomány – esetén igénybe vehetik munkaügyi tanácsadói szolgáltatásunkat.

És mi a helyzet a koronavírussal?

Mint láthattuk, a betegszabadság dokumentálása és elszámolása Ausztriában alapból is nagy körültekintést igényel. Minderre a COVID-19-cel összefüggő új, speciális előírások csak rátesznek még egy lapáttal. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy mi a teendő ausztriai munkáltatóként, ha munkavégzés közben koronafertőzés gyanúja merül fel egy munkavállalónál? Ilyenkor a munkáltató értesítheti a egészségügyi szerveket (járási közigazgatási hivatal, azaz Bezirkshauptmannschaft, magisztrátus, tisztiorvos). A gyanú alapjául szolgálhatnak egyrészről a tipikus tünetek, másrészről az is, ha a dolgozó az elmúlt 14 napban veszélyeztetett vagy lezárt területen tartózkodott, továbbá ha igazoltan fertőzött személlyel érintkezett. A tisztiorvos (Amtsarzt) kiérkezéséig, illetve az egészségügyi szervek további utasításáig a munkáltatónak a munkavállalót el kell különítenie, a többi dolgozó pedig nem hagyhatja el épületet.

A másik lényeges tudnivaló: amennyiben megbetegedés vagy pozitív teszteredmény alapján ausztriai hatósági karantén alá helyezik a munkavállalót, akkor részére a bért a munkavégzés alóli felmentés mellett a karantén végéig tovább kell folyósítani. A munkáltató 3 hónapon belül igényelheti a területileg illetékes járási közigazgatási hivatalnál ezen bérköltségek megtérítését. Az állami kártérítés és a Kurzarbeit támogatás kizárják egymást. A WKO írásunk megjelenésének időpontjában érvényes, hivatalos álláspontja szerint a külföldön (pl. Magyarországon) elrendelt hatósági karantén esetén nem érvényesek a bér továbbfolyósítására, illetve a kártérítésre vonatkozó osztrák járványügyi jogszabályok. Egyéb munkajogi szabályok alapján azonban fennállhat a bér továbbfizetésének a kötelezettsége. Koronavírus fertőzés miatt betegállományba vett dolgozókra a karatén idején túl a betegszabadságra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.