DIENSTVERTRAG VAGY DIENSTZETTEL?
- 2020.12.21.
- Posted by: Ódor Adrienn
- Category: Munkajogi tudnivalók

Munkaszerződés nélkül nincs munkaviszony. Vagy mégis? Ausztriában írásos munkaszerződés, azaz Dienstvertrag nélkül is legális a foglalkoztatás. Azonban ha a munkavégzés tervezett időtartama meghaladja az egy hónapot, akkor a munkáltató köteles legalább az úgynevezett Dienstzettelt átadni a dolgozónak. Fontos, hogy ezt a dokumentumot a munka megkezdése előtt, a munkáltató aláírásával ellátva kell átadni a munkavállalónak. A Dienstzettel – magyarul általában “egyszerűsített munkaszerződés” – tulajdonképpen a szóbeli munkaszerződés rövid kivonata, amely a munkaviszony főbb jellemzőit tartalmazza. Tizenhárom kötelező pontja van, ezek:
-
- a munkaadó neve és címe,
- a munkavállaló neve és címe,
- a munkaviszony kezdete, a próbaidő hossza,
- határozott időre létrejövő munkaviszony esetén a munkaviszony vége,
- a felmondási idő hossza,
- a munkavégzés szokásos, illetve változó helye,
- besorolás a kollektív szerződés szerinti megfelelő bérkategóriába,
- munkakör megnevezése,
- az alapbér (havi bruttó bér vagy bruttó órabér) és egyéb juttatások, pl. 13. és 14., pótlékok stb. összege, a bérkifizetés időpontja,
- szabadnapok száma,
- a megállapodás szerinti napi és heti munkaidő,
- a munkaviszonyra vonatkozó kollektív szerződés,
- a munkavállalói előtakarékossági pénztár (Mitarbeitervorsorgekasse) neve és címe.
Az 5. és 10. pont esetében elegendő lehet az utalás az ágazati kollektív szerződés vagy a vonatkozó törvények előírásaira. A Dienstzettel pontjai németül itt találhatók. A Dienstzettel adataiban beállt változásról írásban kell tájékoztatni a dolgozót. COVID-19-Kurzarbeit esetén kötelező egy, a Kurzarbeit idejére vonatkozó, annak speciális körülményeit (pl. csökkentett munkaidő és bér) magába foglaló Dienszettel átadása.
A leglényegesebb különbség a Dienstzettel és a Dienstvertrag között az, hogy a Dienstzettel nem minősül kétoldalú megállapodásnak. A Dienstzettel ezért jogvita esetén csak nagyon korlátozott bizonyító erővel bír, mivel a munkavállaló aláírása mindössze a dokumentum átvételét igazolja! Mivel adott esetben rendkívül fontos lehet a bizonyító erő, ezért Ausztriában is javasolt munkaszerződés megkötése. Amennyiben a munkaszerződés a fent felsorolt 13 pont mindegyikét tartalmazza, akkor a Dienstzettel átadása nem kötelező.
Heti 38,5 órás munkaidő van a munkaszerződésemben, de heti 40 órát dolgozunk. Havi 10 túlórát kifizették adómentesen. Most viszont vàltozott a helyzet, mert a főnök elvárja hogy napi két túlórát csináljunk naponta. Így minimum 45 órànk lesz havonta. Az lenne a kérdésem, hogy ezt hogy lenne érdemes kifizettetni? Nem csak 10 órát szeretnék kifizettetni. Van esetleg erre valami szabály, hogy ha pl. 15 órát fizetnek ki vagy 40-et, akkor jobban jövök ki?
Kedves Zoltán! A kollektív szerződés és a munkaszerződés ismerete nélkül általánosságban annyit lehet elmondani, hogy a munkaidőfeljegyzésben rögzített túlórákat a munkáltató köteles a kollektív szerződésben előírt pótlékokkal együtt kifizetni (vagy amennyiben arra a vonatkozó jogszabályok lehetőséget adnak, szabadidő formájában megtéríteni). Havi 10 túlóra 50%-os túlórapótléka adómentesen fizethető ki legfeljebb 86,- EUR összegig. Az ezen felül kifizetett túlórák 50%-os túlórapótléka adóköteles.
Amennyiben egy kollektív szerződés teljes munkaidős munkaviszony esetén a heti rendes munkaidőt 40 óránál kevesebb órában állapítja meg (mint például ebben az esetben 38,5 óra), akkor a 38,5 és 40 óra közötti 1,5 óra nem rendes túlórának, hanem ún. Mehrarbeit-nek (“KV-Mehrarbeit”) számít. A KV-Mehrarbeit pótlékára – amennyiben a kollektív szerződés nem ír elő ide vonatkozó pótlékmentsséget – szintén vonatkozik a fent leírt adómentesség.